Milyen érzés az akupunktúra?

A fájdalomtól való félelem az egyik leggyakoribb oka annak, hogy sokan ódzkodnak kipróbálni az akupunktúrát. A tévhitek eloszlatásának érdekében Lukács Lászlóné Noémi hagyományos kínai orvos, akupunktőrrel beszélgettem az akupunktúráról, az általa kiváltott ingerekről és áldásos hatásáról.

 Noémi cikk 8.png

Milyen érzés az akupunktúra?

Általánosságban az a tapasztalatom, hogy az emberek az akupunktúra szó hallatán fájdalomra asszociálnak, hisz megszoktuk, hogy például a vérvétel kellemetlen, esetenként fájdalmas. Fontos tisztázni, hogy tized olyan vastag tűkkel dolgozunk, mint a vérvételnél használt eszköz. A tűket maximum ujjpercnyi mélységben szúrjuk be. Kivétel ez alól például a csípő-fenék területei (ülőidegzsábánál). Itt a jelentős zsírszövet mennyiség miatt mélyebb szúrás szükséges, de pont az említett szövetek miatt ugyanolyan fájdalommentes, mint a többi területen.

Érdekes módon mindenki más-más módon érzékeli a szúrást. Van, aki enyhe zsibbadásról, bizsergésről számol be. Mások nyomásérzetet írnak le, de előfordulhat áramütés-szerű úgynevezett elektromos érzet. A leggyakoribb mindenesetre a nyomás és melegség érzékelés.

Kellemetlenség előfordulhat, viszont ez nem egyenértékű a fájdalommal! Ha a páciens számára a szúrás alapvetően stressz faktor, és nehezen viseli a tűk behelyezését, légzéstechnikákkal tudunk javítani az érzeten.

 

Hogyan fejti ki hatását?

Legfőképpen a keringésen keresztül olyan neuropeptideket szabadít fel, melyek értágító hatásukkal hozzájárulnak a lokális sérülések gyorsabb regenerációjához, gyógyításához. Emellett jelentős még a fájdalomcsillapító hatása is. Ez egyrészt a limbikus idegrendszeren keresztül mutatkozik meg, másrészt pedig blokkolja a szegmentális fájdalomérzékelő struktúrák működését. Ha pedig már az idegrendszernél tartunk, természetesen a hormonális működés harmonizálásával is jelentős hatást fejt ki.

 

Fájdalmas az akupunktúra?

Mint azt korábban említettem, kellemetlen lehet, fájdalmas semmiképp! Ha a páciens fájdalmat érzékel, mindenképp figyelmeztetnie kell az akupunktőrét, aki a tű átpozicionálásával azonnal enyhít az érzeten.

 

Hány kezelés szükséges általában?

Általában 10 alkalom egy kúra, de vannak olyan mozgásszervi problémák, ahol az 5-6 alkalom is elengedő. (Pláne akut esetekben.) Problémafüggő, hány kezeléssel érjük el a kitűzött célt, illetve hogyan-és milyen gyorsan reagál a szervezet.

 

Miért szükséges a több alkalmas kezelés?

Az akupunktúra ebben a tekintetben hasonló a gyógytornához. A hatékonyság és rendszeresség kéz a kézben járnak. Az ismétléssel tanítjuk a szervezetet az öngyógyító folyamatok megindítására. Mozgásszervi problémánál például ahhoz, hogy meginduljanak a folyamatok, a keringés beindítása szükséges. Sokszor az akupunktúra jobban, és gyorsabban hat ezekben az esetekben, mint egy izomlazító krém, gyógyszer, injekció.

 

Hogyan-milyen elvek szerint építed fel a 10 alkalmas kúrát?

Az elején állapotfelméréssel kezdünk. Igazából a probléma okát igyekszem felkutatni. Ehhez szükséges meghallgatni a pácienst, figyelni a jelekre. Ahogy haladunk előre, fontos számomra a feed-back. Mi változott, mit vett észre magán. Erősödtek, vagy gyengültek-e a tünetek. Ezekből az információkból tudom, hogy jó úton járok.
Szerencsére a kezelések lejárta után akár 2-3 hónapig is érezhető a hatás, a jó közérzet, a javulás.

 

 

Mi a moxa terápia, hogyan fejti ki a hatását?

A moxa szivar tulajdonképpen préselt fekete üröm fű. Ezt meggyújtva hőterápiát tudunk alkalmazni, mellyel stimulálunk, töltjük a pontokat. Ez, (főleg télen) kellemes stimulus a bőrnek és a teljes testnek.

 

Milyen esetekben alkalmazható a moxa terápia?

Általában mozgásszervrendszeri problémánál (fagyott váll, derékfájdalom) használom. Inkább az őszi-téli időszakban alkalmazom gyakrabban, ebben az időszakban jobban is esik a pácienseknek.

 

Mi a köpölyözés? Hogyan-milyen esetekben alkalmazható?

Ez a módszer szintén a mozgásszervi problémáknál lehet mérvadó. Például húzódás, izomláz, izomcsomók... Derékfájdalomnál például vérbőséget okoz, stimulálja az adott területeken a vérkeringést. Az érzékenyebbeknek kicsit fáj eleinte, de ahogy megszokják, rájönnek, hogy ez nem fájdalom, hanem egy jóleső érzet, mely által megkönnyebbül az izomzat, gyorsabb a regeneráció.

 

Milyen egyéb módszerekkel segíted pácienseid gyógyulását?

Kiegészítő kezelésként a talpmasszázst szoktam ajánlani.

Milyen irányelvek alapján végzed a talpmasszázst? Milyen gyakorisággal?

Ennek az a lényege, hogy a talptérképen keresztül bekapcsoljuk az adott szervek öngyógyító folyamatait. Akupunktúra nélkül heti 2-3, akupunktúrával együtt minimum heti 1 alkalmat szoktam ajánlani.

Masszázs során, ahol kellemetlenséget, fájdalmat érzékel a páciens, ott van a probléma gyökere. Fontos viszont kiemelnem, hogy mindig az ingerküszöbig stimuláljuk a területet. Be kell lőni azt a határt, ahol már megérzi a nyomást, de a masszázs még kellemes érzetet hagy maga után.

Volt egy páciensem, akinek traumás sérülést követően nehezen mozgott a lába. Az elektro-akupunktúra mellett talpmasszázsban is részesült, és a 10 alkalmat követően fájdalommentesen távozott. Pajzsmirigy problémáknál, illetve emésztési rendellenességeknél szintén kiválóan használható ez a technika.

 

Az interjút készítette: Rozs Franciska

© 2014 - Minden jog fenntartva